10 hónaposan

Igaz jócskán betöltötte már a tíz hónapot, de most sikerült eljutnunk a doktornéninkhez.

10 hónaposan már 71 cm, és 8720 gr. a fiúcska. Ismét fogzik, most hátul jönnek a fogak, úgyhogy állandóan nyáladzik és ismét minden a szájában landol.

Elkezdett járni, amit most már szinte megállás nélkül gyakorol. Teljesen egyedül nagyjából 10 lépést tud megtenni. Ha nem jár akkor áll, vagy guggol, szóval folyamatosan a járáskészségét fejleszti. Nem tudom mire készül ennyi idősen ez a gyermek.

Nagyon aranyosan eljátszik egyedül, persze az kell hogy én a közelben legyek. Viszont az a helyzet, hogy felállok mellőle és ordít sokat javult. Így aztán én is kiegyensúlyozottabb vagyok mostanság. Imád ki és be pakolni dolgokat. Van a formabedobós játék, nekünk abból egy kockánk van és abból a formákat kiszedi, majd visszadobálja, néha megpróbálja formák szerint, de az még nem megy. Imádja tologatni az autókat, amibe lehetséges abba tesz valami kockát kisállatot. A járássegítőket nem nagyon használja mert nem szereti ha segítek neki irányítani és ott állok mögötte, egyedül azonban még nem tudja irányítani és kiabáll ha nem arra megy amerre ő szeretné. Az ágya aljában lévő két fiókot már simán kihúzza és imád bennük pakolni. Néha ő kezdeményezi, hogy kukucs-kukucsoljunk.

Továbbra is nagyon szeret enni. Bármikor képes még egy falatot bekapni. Igazából mindent szeret. Na jó idáig a sóska az egyetlen amit nem evett meg. A gyümölcsöket nagyon szereti. Már adtam neki szőlőt is (meghámozva) nagyon imádta, csakúgy mint a szilvának a húsát. Sütőtököt is csak most kapott először (mert tavasszal amikor elkezdtük a hozzátáplálást még nem lehetett kapni), és ki se lehetett venni a kezéből. Ha kis falatkákat adok neki, akkor azokat ügyesen beteszi már a szájába, kézzel is nagyon szívesen beleeszik a tányérjába. Néha már a kanalat is elkéri és maga próbál kanalazni, ilyenkor nem sok megy a kanálba, viszont segítséget nem fogad el, ha megpróbálom irányítani a kezét kiabál.

Most már igényli hogy minden nap menjünk ki az utcára, ha nem megyünk egy idő után odaáll az ajtóhoz és magyaráz. Kint aztán mindent megnéz magának, és most már egy idő után ki akar jönni a kocsiból, hiszen tud ő a saját lábán is jönni, ami persze az első kavicsig, fűszálig, szemétdarabig tart! Minden állatot hosszú időn keresztül tanulmányoz, a kutyák, galambok, cicák a kedvencei.
Ha elmegyünk a játszótérre, ott még nem sok érdekes dolgot talál magának, de szívesen ül a homokban és dobálja azt mindenfelé, természetesen magára is. Ha lecsúsztatom a csúszdán azt nagyon élvezi. Ja és a galambok után megy...

Egész nap be nem áll a szája, mindent kommentál a maga kis babanyelvén!

Sebesülten

A bal szeme alatt egy vastag véres piros csík, kb fél centiméter hosszúságban körülötte az arca piros. A szívem pedig megszakadt, az esés pillanatában szívrohamot kaptam, azonnal fel kellett hívni apát, és rájöttem hogy ezekre a nagy esésekre még nem vagyok felkészülve és nem biztos hogy kellő nyugalommal tudom őket kezelni!

Na igen, a nagyfiú már két lábon jár, viszont még nem valami biztos, de már nem is óvakodik annyira, így előfordul hogy előrefele megy, de hátrafele néz... na ma reggel is így volt ez ebből egy hatalmas esés lett! Szerencsétlenségére pont a kanapé szélére esett rá, viszont szerencséjére csak felhorzsolta a bőrt. Persze nagyon sírt, én meg nagyon aggódtam. Gyorsan megmostam, megpuszilgattam és már hívjuk is apát! Gyere haza mert nem tudom mit csináljak, ilyenkor szerencse hogy az iroda közel van :) Apa megnyugtatott hogy mindent jól csináltam és ennél többet nem tehetünk... aztán szépen karjaiba vette és elaltatta...

Zsufisan

Rengeteg munka van mifelénk, úgyhogy a hétvége elég zsúfoltra sikeredett. L és én dolgoztunk, egyik nap a nagymama másik nap a nagypapa kényeztették a gyermeket. Aki természetesen nagyon élvezte ezt. A nagypapa még a most megközelíthetetlen Margit-szigetre is elvitte, ahol egy hatalmasat sétált, így aztán mire visszaértek édesdeden aludt a kocsiba, és utána este is minden apelláta nélkül elszenderedett és reggelig egy pisszenése sem volt!

Mostanában nem nagyon fényképezek, úgyhogy nem tudok képet mutatni... de már előkészítettem a gépem, és ismét kezembe vesszem, hogy képekben is tudjam dokumentálni kicsi életünket...

Állatkertben

jártunk ma! Zsombor egészen addig mindent megnézett magának amig a kicsi szeme egyszer csak le nem csukódott, utána hazáig édesdeden aludt. Mindent meg akart nézni közelről és a saját lábán szeretett volna menni...

Tegnap Maciztunk

Az egész úgy kezdődött, hogy L-nek el kellett mennie Mogyoródra egy papírt aláíratni, csak nekem Gödöllőt mondott, mire én lecsaptam, hogy ha tud egy kávézóban dolgozni utána, akkor vigyen minket is, mert akkor mi tudunk egy nagyot sétálni a parkban. Ez neki is tetszett, úgyhogy rövid készülődés után már be is vetettük magunkat a kocsiba és meg sem álltunk (vagyis, de megálltunk, mert aláírattuk a papírt) Gödöllőig. Itt egy nagyot sétáltunk a parkba, majd amíg Apa dolgozott mi elnéztünk a kastélyhoz, de a kertet éppen felújítják, így nem sokat láttunk.

Haza felé L-nek támadt egy jó ötlete, hogy mutassuk meg Macinak, milyenek is a medvék! Merthogy Veresegyházon van egy medve farm, ahol meg lehet nézni a medvéket, így aztán izgalmasra sikerült a program.

A medvék egy elég kis területen vannak. Ami azért jó mert biztos láthatod őket. Bár a macik elég szomorúnak tűntek, de ez lehet hogy csak az esti fáradtság volt. Vannak fakanalak amivel lehet is etetni őket, lehet emlékérmet csináltatni, van egy játszótér a gyerekeknek. A medvék mellett vannak farkasok is, bár mi nem találtuk őket..., meg póni pacik és még egy csomó fejlesztést terveznek. Zsombor nagyon élvezte a medvék társaságát, szeretett volna minél közelebb menni hozzájuk...

Rögtön mellette pedig egy lovasiskola van, és ha már itt jártunk rögtön a lovakat is megmutattuk Zsombornak, aki nagyon élvezte ezt a programot is. Ezen a helyen a fogadót is kipróbáltuk, mert ekkor már rendesen belecsúsztunk a vacsi időbe, és igazán csak ajánlani tudom! Nagyon kedvesek voltak, az étel finom volt szóval minden a helyén volt!

Első lépések

Egészen pontosan az első elsőt augusztus 21-én tette meg Nyíregyházán a nagypapinál! Az még az az igazi remegős lábú első próbálkozás volt. Mi már akkor is nagyon büszkék voltunk rá, hogy már ilyen ügyes amifiunk. Azóta már vagy hat lépést is meg tud tenni egyhuzamban ám! Kedvenc játéka manapság, a járássegítő tologatása. Mióta mutattam a képet erről, azóta beszereztünk egy másikat is ami fa és ahogy mozog csörög, felváltva tologatjuk őket a lakásban, ami elég kalandos mert kormányozni és a küszöböket átlépni még nem tudja!
Azért ha valahova nagyon gyorsan akar eljutni akkor négykézláb közelít. Sajnos még nem tudtam lefilmezni, de majd igyekszem!