2010. január 28., csütörtök

Fürdés

Ez mostanában még egy szép esemény nálunk. Zsombor nagyon szeret fürdeni továbbra is. Mostanában leginkább a csapot nyitogatja, iszik, bugyborékol feláll és jár a kádban és néha még a játékokkal is játszik...




Manapság







A képen nem azért sír mert ennyi ruhát adtam rá - kérem szépen ezeket ő hozta nekem, hogy adjam rá - azért kiabáll ennyire, mert nem adtam neki oda a fényképezőgépet.

Fogacskák


Zsombor nagyon korán kezdte növeszteni a fogait. Éppencsak négy hónapos volt amikor kibújt az első kettő (izgalmas időszak volt, mert Barcelona felé a repülőn vettük észre), és azóta megállás nélkül folyamatosan növeszt egyet-egyet. Egyszer volt egy hosszabb szünet, miután elől alul és felül is kibújt négy-négy fogacska, meg egy bónusz fog. Volt vagy négy hónap szünet, aztán gyorsan kijött négy rágófogacska hátul. Ezek még szinte ki sem jöttek teljesen amikor ismét észleltem hogy már megint valahol valami fogacska bújik ki és igen két felső szemfogacska is megjelent. Úgyhogy most már 15 fog van a kicsi szájba. Természtesen ez még nem jelenti azt, hogy jobban rág mint korábban. Sajnos a fogak számának növekedés semmi ilyet nem jelent, ugyanúgy egybe próbál falatokat lenyelni, rá kell szólni rengetegszer hogy kisfiam az ételt nyelés előtt meg kell rágni. Én meg aggódhatok, hogy mi tud lemenni a torkán nyelés nélkül...

Ünnepek

Áginak küldöm ezeket a képeket, aki mostanság a lelkiismeretem helyére lépett és hiányolta a begyezéseket :))


2010. január 15., péntek

Boldog Új Évet Mindenkinek!

Nálam is eljött ez a pillanat! Sokáig gondolkoztam, hogy mit és hogyan kellene folytatnom idén. Az egyik fő gondolatom a bloggal kapcsolatos volt, hosszasan törtem a fejem, hogy mit és hogyan kellene idén és mit hogyan nem. Aztán szépen lassan egyre jobban hiányozni kezdett. Így aztán ismét itt ülök és pötyögök... idén próbálok többet, jobban, szebben de azt hiszem továbbra sem én vagyok a leghűségesebb blogoló. Visszataláltam ide, mert sokszor volt nagyon jó írni ide, és utána válaszokat kapni. Sokszor jött egy-egy bejegyzés után telefon vagy email, amik sokat segítettek. Remélem néha én is jó érzéseket keltek bennetek.
Rengeteg minden történt velünk mostanság. Valahogy a fényképezéssel is le vagyok kicsit maradva, valahogy mindig otthon maradt, lemerült, nem találtam a gépet azokban a jó pillanatokban. Talán kellett egy kis töltődés nekem is, talán már elég volt!