2012. május 31., csütörtök

Kolos beszéd

Már Kolos is nagyfiúnak érzi magát! És ez abban is megnyilvánul hogy elkezdett beszélni. Ettől természetesen teljesen el vagyunk olvadva, mert Zsombor mutogatott az ő korában, majd egyszer csak folyamatosan beszélt. Kolos azonban baba beszél... ami lássuk be IMÁDNIVALÓ! 
És miket is mond, főleg személyneveket: Apa, Anya, Apó, Mama ezeket teljesen tisztán, aztán mondja Bonbon=Zsombor, Bábá=Bábi (ő a másik nagymama), Kiszi=Kriszti (nagynéni) Ezeket néha csak úgy elkezdi sorolni, ma mesélte L. hogy a tükör előtt a kis ujjain számolta, hogy kiket is tud már megnevezni!
Ezek mellett mondja, hogy mama=ami az evést jelenti, ba=banán, bu=busz, szia, pápá, naná=szandál, panpan=szappan, kuki, kaka, el, káka=zabkása, cica aminek azt is mondja cici, aztán jól megijed ha közel jön a cica és fel kell venni a kezünkbe, mert a cica biztos nagyon veszélyes.
Ezek mellett ő is a szájához teszi a kezét és csitteg ha csendben kell maradni, persze olyan hangosan csinálja ahogy csak bírja, a vonat az a sihu, brr=autó, vau-vau=kutya, az elefánt hangját is utánozza.
Aztán a kis tudományát néha még össze is rakja, Anya pápá és hasonlókat....

2012. május 29., kedd

Gyereknap



Gyereknap alkalmából a Balatonon voltunk egy pár napot, unokatesóstól és nagyszülőstől. A gyermeknap igazán jól sikerült. Julis és Zsombor egész nap elválaszthatatlanok voltak, megállás nélkül tudtak játszani egymással. A legjobban sikerült játék, az ujjfestékkel kifestett kisház, mely során ők is nyakig festékesek lettek, végül a kisházba a kutyát is fel akarták vinni, hogy indián kutyát csináljanak belőle.... ez azért nem sikerült.
Aztán volt még mese, kisvonatozás, ugrálóvár, és még megannyi kaland melynek a végén mindenki holtfáradtan zuhant az ágyba. Zsombor sírva, hogy ő még vissza akar menni játszani mert ilyen jó nap nem lesz még egy....

2012. május 25., péntek

Vadász leszek!

Ha mostanában megkérdezi valaki a nagyfiamat, hogy mi lesz ha nagy lesz, ő hihetetlen meggyőződéssel mondja, hogy Vadász és gonosz állatokat fog lelőlni.

Ez az első ilyen, korábban csak egyszerűen felnőtt akart lenni. A vadász úgy alakult, hogy a múltkoriban voltunk kirándulni, és vittünk puskát (ami a felmosónak a szára volt) és egész kirándulás alatt a gonosz állatokra lövöldözött. Egészen pontosan egy sast és egy krokodilt lőtt, amit aztán Apának kellett megnyúznia, mi ketten Zsomborral megsütöttük és aztán meg is ettük!

Ma a játszótérről hazafelé, egyszer csak nagy komolyan megszólal:
- Jaj, anya én inkább nem is akarok vadász lenni, mert inkább apa szeretnék lenni ha nagy leszek!

Mire kérdezem tőle, hogy ezt hogy érti, hát hogy neki is legyenek gyerekei. Erre elmondtam neki, hogy attól hogy Vadász még lehet felesége és gyerekei. Erre megnyugodott, hogy akkor neki majd lesz felesége és sok gyereke. Arra is felhívta a figyelmemet, hogy neki akkor majd el kell költöznie, mondtam hogy nem baj majd kint laknak az erdőben. Mire ő nem az erdőben, csak egy másik városban és majd a felesége vigyáz a gyerekeire.... Azt azért megengedte, hogy majd én is velük legyek nappal, úgy mint velük a nagyszülők!