2009. július 24., péntek

Etetés


Mióta a gyermek elmúlt 6 hónapos szépen lassan elkezdtem a hozzátáplálást. Az elején nagyon lassan ment a dolog. Ennek két oka volt (volt több is, de ez volt a két fő):
1) Zsombor még nem ült, így egyedül szenvedés volt etetni,
2) Nem volt valami nagy étvágya, inkább csak kóstolgatott.
Azonban úgy kb. két hete ez teljesen megváltozott. A kisfiam egy evőgéppé alakult, ha egész nap adom a kezébe a különböző ételeket akkor egész nap eszik! Jóízűen addig rágcsál amíg a tányér ki nem ürül, és ha ez nem tetszik neki, akkor hangosan visítva jelzi ezt. Az elképzelhetetlen hogy úgy együnk, hogy az ő kezébe nincsen valami amit legalább jelképesen tud majszolni.
Ennek a változásnak az az egyik fő oka - legalábbis én így gondolom - hogy az anyatejet már csak ivási célból fogyasztja. Szopizzon (ezt a helyesírási javító szolizzonra javítaná....) bármilyen nagyot utána azért az ő kis kistányérni adagját ügyesen elpusztítja. Szoptatom továbbra is, de ez már nem ahhoz kell neki, hogy nagyokat nőjjön, hanem a kis lelkének és a szomjúsága miatt (mást még nem nagyon hajlandó meginni).
Amit a kis útmutatóm enged már szinte mind eszi. Mióta ül, elkezdett rágni nagyon jóízűen falatozik mindenből. Most már tudok úgy főzni, hogy nem kell neki teljesen külön csinálni mindent, de azért a napom jó részét az teszi ki, hogy Zsombor táplálásával foglalkozom.
Nekünk nagyon bejött a Zabkása, amit a Macikonyhán tanultam meg elkészíteni. Szerintem végtelen mennyiséget képes lenne belőle megenni. Nagyon szereti azt is, ha hagyom teljesen kihűlni és mondjuk répát teszek bele és kis gombócokat gyúrok belőle.
A répa az egyetlen olyan amit nem szeret annyira, de ha jó édes akkor szívesen megeszi azt is! Almás-répás italt szoktam neki csinálni, a répát a sütőben sütöm. Mégpedig úgy, hogy fóliába csomagolom és 180 fokon kb. fél óra alatt megpuhul (persze ez függ a répa méretétől), az almát pedig kompótnak készítem és ezután botmixerrel összenyomom őket. Még L. is szívesen issza, szerinte olyan mint a Kubu.
Most már nem győzőm bevezetni az újabb és újabb ételeket, mert ő is igényli és így mi sem ugyanazt az egy dolgot esszük. Idáig szerencsém volt, mert minden újdonság ízlett neki...

2009. július 22., szerda

8 hónaposan

Nos, ismét eltelt egy hónap! Megint történt egy csomó minden és a gyermek egyre ügyesebb és ügyesebb. (fő az elfogulatlanság!)

Arról, hogy hány kiló és hány centi most nem tudok beszámolni, mert a hónapban nincs doktornénink és ezért nincs méreckedés.

Mondjuk az biztos, hogy nagyokat nőtt mostanság. Először is a kedvenc időtöltése az evés lett. Nem mondhatom hogy válogatós lenne a gyermek, legalábbis még nem mutatkoztak ilyenfajta jelek. Igaz mondjuk, hogy nagy általánosságban én főzök neki valami kaját, de ettől még utálhatná. És azokkal az alkalmakkor amikor bolti bébipapit kap sincs kiakadva... Szerintem ha egész nap lenne étel a kezében akkor egész nap enne. Néha aggódok hogy valóban lehetetlen, hogy az ember kipukkadjon. Ennek következtében Zsoma édes kis pocakot növesztett.

Mindezek mellett már nagyon ügyesen tudja magát felhúzni mindenhol, ahol csak megtud kapaszkodni valamiben. Aztán ha a helyzet engedi akkor oldalazva elbilleg ameddig lehet. Most már csak négykézláb közlekedik.
Mostanában többször voltunk fű közelben, amit nem szeretett annyira. Mármint a fű maga nagyon izgatja, viszont ha letesszük rá, akkor irány vissza a pléd, vagy a beton. Ha mégis a füvön kell tartózkodni, akkor legyen ott anya, vagy apa, vagy a nagyi lába amin lehet ácsorogni. Nehogy már a fű megszurkodja a talpát. Persze azért mindig közel kerül hozzá, mert meg kell vizsgálni...
Továbbra is a nagykádban fürdetjük, ahol most már leginkább ülve játszik!!!!... bár ha megunja akkor feláll és belekapaszkodik az ember ruhájába, jelezvén, hogy a jóból is megárt a sok.
Pelenkázás a világ legrosszabb dolga, viszont mióta a pólókat vonat hangokat adva adom rá, egész jól elviseli!
Nagyon édesen mondja, hogy baba, természetesen minden baba, vagy abababa, vagy habababa, mostanában kezd olyat is hogy apapa, pa, és a kedvencem a dzisz.
A zenét nagyon szereti, amint meghallja valahol elkezdi keresni és nagyon figyel! Így aztán sokat énekelünk neki.

2009. július 14., kedd

Kertem

Nem nekünk van a legnagyobb és legszebb kertünk a világon. De azt a picit amink van nagyon szeretjük! Van benne két fa, és egy bokor, borostyán és rengeteg gaz! Idén mikor L. elültette Maci cseresznye fáját kigazolt, és a borostyánt is visszaszorította, természetesen azóta már a földet belepte a csalán és egyéb gazok. Így most erősen gondolkodom, hogy megpróbálkozok egy csalán leves készítésével...
Ami azonban tényleg meglepő, az ez a két kis sárga virágocska. Nem találnátok ki hogy hogyan is kerültek oda?!
Télen szorgosan etettük magokkal a kis madárkáinkat és nem dolgoztunk hiába, az elejtett magok bizony szárba szökkentek és van két kicsi napraforgónk. Még mondja valaki, hogy nem éri meg etetni a kis széphangú barátainkat!
Azért abban a kicsi kertünkben lakozik igazi szépség is:



hibiszkuszfa, nem tudom milyen fajta és azt se hogyan kéne vele bánni, de szeret nálunk...

2009. július 12., vasárnap

Hétvégi ajándék

Ezekkel a kalandokkal azonban még mindig nem ért végett a hétvége. Ma délelőtt vendégségben voltunk L. egyik barátjáéknál, ahol egy 4 éves kislány és két kutya volt a játszótárs. A kutyákat kételkedően vizsgálta, a kislány társaságát nagyon élvezte. Kimondottan jól érezte magát amikor Dorka fogta a kezében, aki még azt is megengedte Zsombornak, hogy beleüljön a hintájába. A vendégségben egy csomó mindennel lettünk gazdagabbak és most nemcsak az elfogyasztott tea, süti, lekvár, gyümölcs mennyiségére gondolok. De kaptunk egy etetőszéket is, ugyhogy most már egyedül is rendesen tudom etetni Macit. Valamint kaptam egy csodajó, csodaszép teás teásbögrét is, amit a háziasszony készít saját kezüleg, és nagyon szép, és nagyon hasznos, és nagyon nagy!
Aztán Macit egy kicsit beadtuk L. anyukájához és mi elmentünk Vásárolni.... már egy jó ideje - azaz amióta Zsombor feláll - szeretnénk venni neki egy olyan tologatós szerkezetet, ami segít neki a járás elsajátításában. Vannak márkás darabok jó borsos áron, de azt kicsit túlzásnak éreztük volna, mivel nem hisszük, hogy évekig ez lesz a kedvenc játéka. Kinéztünk korábban, egy olcsóbbat (akkor még korainak gondoltuk és nem vettük meg) most meg nem lehetett az áruházban kapni. Viszont annyira beleéltük magunkat, hogy veszünk egy ilyen herkentyűt, hogy addig jártunk utána, amíg nem találtunk egy árban és stílusban is megfelelőt! Ez mondjuk nem jelentett nagy utat, mert a Budaőrsi üzletek között vesztünk el. Sikeresek voltunk, és a fenti kis játékot szermányoltuk. Szerintem egyenlöre nekünk jobban tetszik mint Macinak! De azt ő is nagyon élvezte, hogy feláll és tudja tolni...

Fürdés


A fürdés idáig is a jó programok közé tartozott. A mi csemeténk nagyon szeret a vízben játszani, amíg nem tudott ülni, addig előszeretettel mászott a kádban a játékok után, és így próbálta meg becserkészni őket, hogy utána gyorsan betömködhesse őket a szájába. Mióta tud valamelyest ülni, először próbáltuk meg így fürdetni. Ez is tetszett neki! Egyébként azért próbálkoztunk beültetni a kádba, mert mióta feláll, az az egy jó szórakozás maradt a kádban, hogy annak a szélén felhúzta magát, így azonban csak bokáig maradt benne a vízben... ami kicsit megnehezítette a fürdetést. Amint a képen is látszik, ülve a játékok is új értelmet kaptak, és így lehetett pakolni a kék vödörből is! Szóval igazi kis pancsolást csaptunk.

2009. július 10., péntek

Babaúszás



Mióta Maci elmúlt 6 hónapos szinte minden szombaton megyünk babaúszásra, vagyis már majdnem 7 hónapos volt mikor elkezdtük. Az első két alkalmat nagyon élvezte. Nagyokat kacagott és mindent nagyon szeretett. Viszont azóta az úszást valamilyen relaxációs tanfolyamnak gondolja. Leginkább mint az az egyik képen is látszik betömi az ujját és eltűri, hogy az apja ide-oda húzogassa a medencében, énekeljen neki! Valószínűleg ez azért is van, mert az úszás reggel 9-kor van, és ez általában nálunk a délelőtti pihenő ideje, így a heti egyszeri úszás ebbe zavar be nála. Nem gondolom, hogy nem szereti, mert a vizet egyébként imádja. A fürdés itthon az egyik kedvenc időtöltés, és az itthoni gyakorlások során nagyon élvezi az egészet!
A múltkor már merült is, ami szerintem egész jól sikerült! Viszont most szombaton, nagyon elkeseredett, amikor a szokásos vízzel leöntős játék volt...
Ezért már gondoltunk arra, hogy esetleg egy másik hely után kéne nézni, csak hát ez alatt a rövid idő alatt nagyon megszerettük az oktató nénit, és a helyet is...

2009. július 7., kedd

Nézd meg, ahogy feláll!

Hazafelé

Vasárnap Zalegerszegről hazafelé az autóban annyira felforrtunk, hogy inkább tartottunk egy rövid pihenőt a Balatonnál L. anyukájánál:

Hétvégi Esküvő

Pénteken Zalaegerszeg irányába indítottuk kicsi autónkat. Lakodalomba voltunk hivatalosak. L egyik barátjáéknak volt az esküvőjük, és ő elvállalta hogy ő lesz a lakodalmi videos. Így inkább dolgozni mint mulatni mentünk. Pont időben érkeztünk, hogy a polgári esküvőt is fel tudja venni, és onnantól kezdve vasárnap hajnalig nem is volt megállás, a film csak pörgött és pörgött...


Az anyag pedig a napokban kerül megvágásra, ami azért jó mert így legalább én is megtudom majd, hogy milyen is volt a lagzi... ugyanis az a terv, hogy majd Zsombort felvisszük a szállodai szobánkba és elalvás után visszamegyünk annyira nem működött jól...
A templomi esküvőt még én is tudtam követni, mert az én egyetlen drága jó kisfiam végig aludta a szertartást!


Rengeteg gyerek volt, akik végig nagyon pörögtek. Szóval a hangulat jó volt, a mennyasszony szép volt, így a buli is jól sikerült...


2009. július 2., csütörtök

Évforduló

Tegnap volt a jeles első házassági évfordulónk. Valamiért L. ezt nagyon komolyan vette, amikor beszéltünk róla hogy közeleg már akkor is úgy nyilatkozott erről, hogy számára ez nevezetesebb mint a későbbiek. Így már nagyon vártuk ezt a napot, talán azért is mert aktív pihenős napként képzeltük el. L. nem ment dolgozni és együtt voltunk egész nap!
Délelőtt uszoda programot szerveztünk. Hármasban voltunk, így közben benéztünk az úszó oviba is, csak hogy Maci jövőjét idejekorán kezdhessük tervezni. Aztán egy kis itthoni tivornyázás, majd késő délután irány Szentendre kis romantikus séta, nagy vacsora, majd irány haza fürdetés és, és.... Zsoma nem akart aludni, egészen este 11 óráig játszott!!!!!!

Kórházban

Na igen, a mi életünk már csak ilyen mozgalmas! Ma reggel megint egy gyermek kórházban kötöttünk ki. Tegnapi csodálatosan szép napunkat csak az árnyékolta be, hogy Zsombor kukija estére szemmel láthatólag begyulladt.
Ha valami történik nálunk két eset lehetséges:
a.) valahol éppen útközben vagyunk és nincs orvos ismerős a közelben,
b.) éjjel, hétvégén történik a dolog és a doktorunk éppen szabin van.
Most éppen a második variáció jött be. Telefonon még azért sikerült értekezni vele, így aztán tudtunk éjjel aludni, miközben azt vártuk, hogy reggel mindent jobb színben lássunk. Nem így történt, így a reggeli ébredés után megcéloztuk a kórházat! Ahova gyorsan bejutottunk, de kifelé már tovább tartott az út, mert kb. 2-3 órát vártunk a sorunkra. Kedves, szimpatikus Doktor Úr kb. két perc alatt megoldotta a problémát, elmondta hogyan kezeljük, és hogy hétfőn menjünk vissza kontrollra....
Azóta természetesen jól utánaolvastam a neten a kisfiúk állandó problémájának. Nem sok biztatóra jutottam, mert úgy tünik két csoportra oszlik a szakvélemény:
a.) kisbaba kukija úgy jó ahogy van nem szabad piszkálni 3-4 éves korig,
b.) igenis finoman vissza kell huzogatni és tisztítani is kell!
Akkor ilyenkor mit gondoljak?
Persze tudom, hallgassak az orvosomra, aki nyilván a fenti két álláspont egyikét képviseli. És az összes többi véleményt engedjem el a fülem mellett, mert ugye az is orvosoktól származik.