Kórházban

Na igen, a mi életünk már csak ilyen mozgalmas! Ma reggel megint egy gyermek kórházban kötöttünk ki. Tegnapi csodálatosan szép napunkat csak az árnyékolta be, hogy Zsombor kukija estére szemmel láthatólag begyulladt.

Ha valami történik nálunk két eset lehetséges:

a.) valahol éppen útközben vagyunk és nincs orvos ismerős a közelben,

b.) éjjel, hétvégén történik a dolog és a doktorunk éppen szabin van.

Most éppen a második variáció jött be. Telefonon még azért sikerült értekezni vele, így aztán tudtunk éjjel aludni, miközben azt vártuk, hogy reggel mindent jobb színben lássunk. Nem így történt, így a reggeli ébredés után megcéloztuk a kórházat! Ahova gyorsan bejutottunk, de kifelé már tovább tartott az út, mert kb. 2-3 órát vártunk a sorunkra. Kedves, szimpatikus Doktor Úr kb. két perc alatt megoldotta a problémát, elmondta hogyan kezeljük, és hogy hétfőn menjünk vissza kontrollra....

Azóta természetesen jól utánaolvastam a neten a kisfiúk állandó problémájának. Nem sok biztatóra jutottam, mert úgy tünik két csoportra oszlik a szakvélemény:

a.) kisbaba kukija úgy jó ahogy van nem szabad piszkálni 3-4 éves korig,

b.) igenis finoman vissza kell huzogatni és tisztítani is kell!

Akkor ilyenkor mit gondoljak?

Persze tudom, hallgassak az orvosomra, aki nyilván a fenti két álláspont egyikét képviseli. És az összes többi véleményt engedjem el a fülem mellett, mert ugye az is orvosoktól származik.