Egy kis játék

49 words

Speedtest

Boldog 2. Születésnapot

Sokat készültünk erre a napra. Azt tudtuk, hogy mi nem veszünk ajándékot, mert annyi mindenki jött hozzánk a nevezetes hétvégén, hogy fel se tűnt volna neki, hogy kap-e még egy ajándékot. Mi inkább azt találtuk ki, hogy elvisszük a Csodák palotájába, hátha már 2 évesen talál ott egy-két számára is érdekes dolgot. Az ünneplés már egy nappal hamarabb elkezdődött. L. szerette volna ha a szomszédságot is áthívjuk egy kicsit, ugyanis szemben és mellettünk is három gyermekes családok laknak és a szomszédos utcában is lakik egy barátunk ahol két kicsi gyerkőc van. Szóval szombatra összecsődítettük őket. Volt saláta, fasírt, pogácsa és persze két pici torta.

 Minden gyerek talált valami érdekes játékot magának. Persze együtt még nem nagyon játszottak, de legalább mi tudtunk egy kicsit beszélgetni a szomszédainkkal. 

A végére a barátaink maradtak, ahol egy azonos korú és egy pár évvel idősebb fiú gyermek van, akikkel Zsombor nagyon szeret játszani. Így aztán kifulladásig rohangáltak hárman fel és alá a hatalmas lakásunkba, kiabáltak hozzá, ugráltak a babzsákfotelba. Zsombor annyira benne volt a játékban, hogy teljesen nekikeseredve sírt, amikor az indulásra került a sor.

Vasárnap volt a szülinap. Reggel L. és én ébresztettük a reggeli szülinapos nótával és két pici gyertyával. Majd az ébredés után megindult az egésznapos vendégsereg áramlat. Először anyukámék jöttek, egy gyönyörű mézeskalácsházikó társaságában, amiről Zsombor imádta leszedegetni a leszedhető részeket. (sajnos elfelejtettem lefényképezni, pedig tényleg nagyon szép volt.) Aztán megérkezett a kedvenc másodunkatesó Zsuzsi és családja. Ők is hoztak egy csomó ajándékot, de persze a legjobb az volt, hogy itt volt nálunk a Zsuzsi és játszott a Zsomborral. Aztán egy kis szünet következett, mely folyamán liba ebédünket elfogyasztottuk, csakhogy nehogy már Márton nap körül ne együnk libát.... be se fejeztük, amikor a másik 

nagymama is megérkezett. Aztán jött L. testvére és családja, L. keresztlánya, és L. egy nagyon jó barátjáék. Szóval nagy parti kerekedett ismét. Egy csomó ajándék, mely közül a legjobban várt, a szirénázó mentőautó volt. A gyerekek rohangáltak, játszottak, majd ismét torta evés következett, majd további játék. Aztán előkerült a diavetítő és egy kis mesedélután következett. Aztán olyan nyolc óra körül mindenki hazaballagott Zsombor nagy bánatára....

t

Ekkor azonban még nem volt vége az ünneplésnek, mert hétfőn azzal kezdtünk, hogy elmentünk a Csodák Palotájába, ami még mindig nagyon nagy Zsombornak. De szerencsére rögtön az elején volt makett vonat, ami után lehetett futni és egy kis autó amit meg vezetni lehetett, aztán még kb. 2 dolgot bírt befogadni és elfáradt és fent az emeleten játszottunk egy asztal mellett... Szerencsénkre tetszett neki és élvézte a dolgot.... :) 

Fotózás

Szeretem ha néha készül rólunk, olyan fénykép amit fotós csinált. Főleg mert nem vagyunk valami nagy fotósok L-el, meg azért is mert olyan jó látni hogy más mit lát bennünk. Még Zsomborral a pocakban voltam először Hajninál, aztán voltunk hárman amikor Zsombor úgy kb. 4 hónapos volt. Most ismét felkerestük, hogy legyen rólunk családi kép. Még L. anyukáját is sikerült elvinnünk magunkkal... a képek még nem jutottak el hozzánk, de egy kis ízelítő: http://blog.egyetlenem.hu/archives/2010/11/06/Nora_es_Zsombor
Ha már ellátogattok a blogjára, érdemes egy kicsit elkalandozni, mert gyönyörű képeket készít és szerintem csodás pillanatokat kap el a gyerekekről. Én nagyon szeretem a képeit...

Zsuzsi

Na igen, hol is kezdjem ezt a történetet. Zsuzsival a nagy barátság még nyáron kezdődött - Zsuzsi egyébiránt Zsombor másodunokatestvére és L. keresztlánya - aztán Zsuzsi szülinapján teljessé vált az imádat. Zsuzsi ugyanis nagyon szereti játszani kisebb gyerekekkel, Zsombor meg ugyebár odavan a nagyobb lányokért. A szülinapi látogatás után, gyakran emlegette Ui-t (Zsombor nyelven annyit tesz Zsuzsi), hogy éppen mit csinálhat, vagy hogy mit kéne vele játszani. Aztán L. szervezésében szerdán nálunk járt Zsuzsi, és szerencsés napunk volt, mert Julis az unokatesó is itt volt a nagymamánál, így aztán mindenki eljutott egy kis játékra hozzánk: 

Aztán 3 napig mindenkinek azt mesélte, hogy miket is csinált az Ui amikor itt volt nálunk. Hol ült, hol feküdt, mit játszott, hol mesélt és mivel a mosdóban is volt, ahova természetesen Zsombor is elkísérte, erről még egy dal is született, amit naponta kb. háromszor ad elő.

Új bútorok

Először egy új ágy érkezett hozzánk! Már mindenképpen szükséges volt, mert mióta visszakerült a lakásba a régi hatalmas ágyunk, nem tudunk egy szobában aludni, Zsombor pedig az éjszakák egy részében éjjel felébred és átvándorolt hozzánk. Idáig ez úgy történt, hogy a kivett két rács helyén én vagy L. segített neki kijönni. Mivel külön szobába kerültünk, ezért szükségessé vált egy gyerekágy neki. Valamint azért is, mert a kiságyba egy ici-pici Kistesó kerül. Ami a lényeg, hogy hosszas keresgélés után találtunk egy szimpatikus ágykészítőt, ahol ki is néztünk egy olyan ágyat, amiből nem túl könnyű kiesni és én is elég könnyen mellé tudok feküdni. Van ágyneműtartója, hogy oda is lehessen pakolni. Igy meg is szereztük ezt a gyönyörű ágyikót, csak sajnos nem volt túl praktikus, mert a lécek benne alattam leszakadtak, az ágyneműtartó pedig 5cm-rel kisebb volt mint az ágy.... (ez azért igazán ránk vall, ha bútorokról van szó) Nem keseredtünk azonban, és egy segítőkész asztalos ismerős nagyon gyorsan orvosolta is a problémánkat... Zsombor nagyon szereti az ágyát!

A következő lépés egy új szekrény volt. Merthogy a kombinálható kiságyban voltak idáig a ruhái, oda azonban két gyerkőc ruhái sehogy sem férnek el!

Most már egy jó ideje nézelődtünk, érdeklődtünk, árajánlatot kértünk, hogy mi is legyen a jó megoldás, de valahogy nem akart összejönni a dolog. Aztán a vásárban, egyszer csak megláttuk a mellékelt szekrény és mind a ketten első látásra beleszerettünk, és ott ugyan nem tudtuk megvenni, de addig telefonált, beszélt, szervezett L. amíg a szülinapomon ez is megérkezett hozzánk. Zsombor nagyon szereti, rögtön bele is pakolta az alsógatyáit....

Azóta bárki gyerek jön hozzánk ez a legizgalmasabb bútorunk az ágy után....

Születésnap

Az idei év számomra nem csak azért fontos, mert egy új családtaggal bővülünk hamarosan, hanem azért is, mert idén lettem 30 éves. Az eredeti terv az volt, hogy majd hatalmas nagy bulit csapunk, mindenkit meghívunk és hajnalig tart a tánc és a zene. Azonban ezt így 35 hetes terhesen nem olyan egyszerű megvalósítani. Úgyhogy igaziból, csak egy nyugodt napra vágytam...

Ami nagyon jól indult, mert reggel L. és Zsombor együtt megköszöntöttek, volt gyertyám, meg ajándékom (úgyhogy újra tudok fényképezni!). Majd rövid délelőtti pihenő után, elmentünk moziba, meg ebédelni. Zsombort a nagymamánál hagytuk, hazafelé ott is kaptam meglepit. Aztán jöttünk haza, ahol egy meglepetésparti várt. Nagyon szupi volt minden: volt gitár és ének hozzá, meg torta tűzijátékkal és gyertyával, feldíszített lakás. Egy csomó meglepetés... étel és ital, kisbaba, kicsit nagyobb baba.  Ja és egy meglepődött Nono, amit azt hiszem egy páran nem hittek el.... Szóval minden tökéletes volt, én nem tudtam semmiről... és mindenki olyan rendes volt mert eljött és itt volt és gondolt rám. Nagyon köszönöm mindenkinek, azt a szép délutánt! Remélem, hogy a vendéglátó vendégek is jól érezték magukat, mert én nagyon-nagyon.