A születésnapomon tette meg az első lépéseket. Aztán egy darabig nem mutatta senkinek. A Zsombor születésnapja óta pedig már egész nagy távokat is képes megtenni! A legjobban úgy halad, ha valamiben kapaszkodik és azt cipeli. Lehet az egy lufi, táska, seprű, állat bármi.
Az életünk egy utazás! Ennek a blognak a születése pont egybeesik az enyémmel. Persze nem én hoztam létre, hanem az anyukám, Nóra. Azóta eltelt 16 év, és sok minden megváltozott. A Babamanó-blogból Útközben-blog lett, a Letenyei család ötfősre nőtt, és mostmár együtt írjuk tovább az életünket, ami egy utazás. Lea, Kolos, Zsombor, László és Nóra
2011. november 18., péntek
Az én birodalmi lépegetőm
A születésnapomon tette meg az első lépéseket. Aztán egy darabig nem mutatta senkinek. A Zsombor születésnapja óta pedig már egész nagy távokat is képes megtenni! A legjobban úgy halad, ha valamiben kapaszkodik és azt cipeli. Lehet az egy lufi, táska, seprű, állat bármi.
2011. november 16., szerda
Boldog Születésnap!

Ez a nap is elérkezett és bármilyen hihetetlen is már három éves Zsombesz... Kicsit ettől én is cseppfolyós állapotba kerültem, dehát mégis csak én vagyok az anyukája.
Az ünneplést már vasárnap elkezdtük, elmentünk a Vasúttörténeti Parkba. Zsombor egyedül a vonatozást élvezte és a terepasztalokon rohangáló vonatokat. A kiállított gőzmozdonyok nem nagyon hozták lázba, a játszótéren viszont szerintem még korlátlan ideig eljátszott volna!
Aztán a nagy köszöntés reggel kezdődött, mivel már napok óta készültünk erre a napra reggel 6 óra után már azt sugdosta a fülembe, hogy süssük meg a tortát, természetesen az már a hűtőben pihent és várta a köszöntést. A szülinapos külön kérésére először az ég a gyertyát énekeltük és csak utána jött a szülinapi nóta! Aztán gyorsan meg kellett kóstolni a fincsi tortát és az ajándékok csak ezután érkezhettek. Azok is csak egyesével, mert mindegyiknek külön kellett örülni, a mesekönyvet gyorsan elolvasni, az ágytakarót kipróbálni, az orvosi táskával mindenki meggyógyítani. Majd a nagy áll leeséses fő-fő ajándék csak ezután érkezett: egy kiskonyha személyében. Sajnos nem filmeztem a meglepődést, de a dolog úgy zajlott, hogy át akart menni a másik szobába, útközben észrevett valami újdonságot, megtorpant, egy úúú... hagyta el a száját, majd csönd és vauuu.... azóta is itt főz naphosszat!

Aztán lévén hétfő apa el a dolgozóba, és mivel Nagyapó is ittivolt nálunk gyermek el az állatkerbe, Anya meg nagyüzemben nekilátott készülődni a délutáni bulira. Aztán fél nap munka után Apa is hazajött lakást díszíteni, aztán délután négy órától kezdődhetett a nagy játszás, jött a sok kis apró barát és szétszedték a szobát, jöttek további ajándékok, aminek lehetett nagyon örülni. Az unokatesóval nagyot játszani, Laci baráttal nagyot pakolni. Gyerekekkel gyertyát fújni, és csodálkozni, hogy mennyien vagyunk!!!
Azt hiszem ez a nap tényleg más volt mint a többi...
2011. november 13., vasárnap
Kolos 11 hónapos
Rendesen elszalad a fejem fölött ez a 11 hónap! Sokáig nem jelentkeztem, mert nem vagyok valami nagy szervező és azt hiszem nem alkalmazkodom könnyen az új helyzethez. Mármint félre ne értsétek imádok kétgyerekes anyuka lenni, csak ez most egy kicsit kitölti a napom...
De a lényeg a porontyok nőnek, szépülnek és okosodnak. Kolos már 11 hónapos, ehhez 7800 gramm és 72 cm.
Továbbra is nagyon rendesen baba, a születésnapomon tette meg az első három lépését! Képzelhetitek mennyire örültem neki... Azóta szépen fejlesztgeti a járástudományát. Azért a leggyorsabban még négykézláb közlekedik, de gyakran próbál két lábon megközelíteni dolgokat!
A kis kezével egyre ügyesebb, most már a legkisebb koszmoszt is össze tudja szedni, hogy aztán betömködhesse a szájába.
De a lényeg a porontyok nőnek, szépülnek és okosodnak. Kolos már 11 hónapos, ehhez 7800 gramm és 72 cm.
Továbbra is nagyon rendesen baba, a születésnapomon tette meg az első három lépését! Képzelhetitek mennyire örültem neki... Azóta szépen fejlesztgeti a járástudományát. Azért a leggyorsabban még négykézláb közlekedik, de gyakran próbál két lábon megközelíteni dolgokat!
A kis kezével egyre ügyesebb, most már a legkisebb koszmoszt is össze tudja szedni, hogy aztán betömködhesse a szájába.
Nagyon aranyosan elleste, hogy a mutató ujjával lehet mutogatni.
Azért egy öcsinek elég jó dolga van, mert mindent elles Zsombortól, már tudja, hogy a kisvonatokat a sínen kell tologatni, az autókat is tologatja és berreg is hozzá rendesen, a legokat is próbálgatja egymásba nyomni, kalapál a kalapáccsal szóval utánozz rendesen.
Minden állat vau-vau, iszonyú édesen mondja, az emberekre és babákra pedig bau-bau-t mond, ez gondolom a baba lesz!
Természetesen a legjobban a használati eszközöket szereti, azokkal bármennyi ideig képes eljátszani. Minél kevésbé játék szerű annál jobb. Imád autót vezetni, a legjobban az ablakot szereti lemosni...
Kolos igen nehezn kezdett enni. Eleinte leginkább semmit nem engedett a szájába, aztán egy-két gyümölccsel kivételt tett, úgyhogy ha elég ügyes voltam akkor már zöldségeket is be tudtam vezetni, meg husit. Aztán egy úgy egy hónapja rákapott az evésre. Azért továbbra is elég válogatós de iszonyú mennyiségeket képes magába dönteni, ha éppen a fogára valót találja... Leginkább a mi ennivalónkat enné meg, és rettenetesen meg tud sértődni, ha ő mást kap mint mi! Most már mindenféle gyümölcsöt szívesen eszik, gabonapehellyel, szereti a zabkását, zöldségek közül a répát, krumplit, zellert, karalábét, mindenféle husikat, a kenyér nagyon nagy kedvenc. A köles golyót meg szétdobálja, mert már tudja, hogy olyankor adom neki, amikor a többiek valami olyat esznek amiből ő még nem kaphat. Így a szülinapos időszakban elég nehéz a kedvére tenni, mert a torták nagyon érdeklik a fantáziáját.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)


