Síelés - Ramsau

Megjártuk, túléltük, jól éreztük magunkat! Röviden és tömören ennyi.

Indulás előtt beparáztam, hogy mégsem kellene egy ilyen csöpp gyermekkel nekivágni egy ekkora kalandnak. Akkor azonban már késő volt, nem volt visszaút... így nekivágtunk. Kb. 600 km amit mi nagyon-nagyon hosszú idő alatt tettünk meg, de ez volt első autós utunk Macival és L. mindenhol betartotta a sebesség korlátozásokat, sőt gyakran még el sem érte őket. Maci az autós utat szerette, persze mi baja lett volna ha éhes volt megszoptattam, majd visszatettem az ülésébe játszani, mikor elfáradt kézbe vettem és elaltattam, ja és ha teli lett a pelenka azonnal megálltunk!

Aztán jött az ijedelem... ugyanis a szállás 1500m magasan egy völgyben volt, ahol rajtunk kívül csak rókákkal lehetett volna találkozni. A házikó a hét törpe otthona lehetett valamikor, nekünk kellett fűteni és fenn állt a veszély, hogy rossz idő esetén nem lehet lemenni a faluba! Majd megnyugodtunk és elkezdtük élvezni a csodálatos környezetet, jó levegőt, csendet és szépen berendezkedtünk. 10-en mentünk és kb. 2 heti élemet vittünk magunkkal, úgyhogy nélkülöznünk nem kellett. Hó volt rendesen kb. derékig ért... az idő csodálatos volt, első nap rövidnadrágban fürödtünk a hóban :), na jó nem mindenki csak a bátrabbak.

A szállás pályaszállásként hirdette magát, ami azért nem volt teljesen igaz, így L. nővére és én nem síeltünk túl sokat de azt annál nagyobb élvezettel. Felettünk volt a 2700m-en lévő Dachstein gleccser, amit természetesen nem hagyhatunk ki! Fenn a tetőn hatalmas szél és -12 fok volt, a szél miatt nem mertünk elsétálni az 50 m-re levő jégpalotáig, amit tavaly készítettek és világörökség lett... de így is elmondhatjuk, hogy Maci már volt 2700 m magasan! (kép)

Ramsau ahhoz a régióhoz tartozik, ahol 2013-ban lesz a sí világbajnokság, ezért aztán az árak is ehhez idomulnak! A síbérletek megvételekor szívtuk a fogunkat rendesen, a hüttéknek pedig csak messziről köszöntünk - mondjuk ehhez hozzájárult az is, hogy 2 heti élelem volt a szállásunkon.

Az estéink nagyon jól teltek, 3 család voltunk, két kisgyerekkel, sok nagyobbal és pár szédült felnőttel akik sokat énekeltek és játszottak. Persze az esték egy jó részén már nagyon korán kidőltünk, köszönhetően a sportnak és a hegyi levegőnek. Aztán éjjel és hajnalba amikor kellett a tűzre tenni egy-két felnőt ismét összeverődött a konyhában egy kis locsi-fecsire! Főztünk majd nagyokat ettünk, és ittunk a gyerekek pedig a hóban játszottak nagyokat.