Nos igen, közeledik a bűvös hat hónapos kor és a mostani szelek szerint lassacskán el kéne kezdem megismertetni az én Macimat a különböző ételekkel. Azonban ez is egy olyan dolog, aminek mikéntjéről és hogyanjáról megoszlanak a vélemények.
Volt nálunk a védőnéni (aki mondjuk fiatalabb nálam) és hagyott itt egy listát, hogy mikortól lehet mit adni a csöppségnek. Valamint elmondta, hogy egy hónap alatt kéne két étkezést kiváltanom és hogy szoptatás előtt adjam neki feltétlen az új ízeket... na ettől én rosszul lettem. Nem igazán bírom amikor időre kell teljesíteni, főleg mikor még azt sem látom, hogy az én Macikám hogyan is fog a szilárd ételekkel megbírkozni. Így aztán gyorsan bekapcsoltam a gépet és körülnéztem, hogy az itteni irodalmak mit is mondanak ezzel kapcsolatban. Majd gyorsan megnyugodtam.
Mert ugyebár van az elválasztás, amit az én drága védőnénim is javasolt nekünk, valamint létezik az elválasztódás, amit véletlenül elfeljtett megemlíteni. Ami azt jelenti, hogy a gyerek szopizik tovább a saját igényei szerint majd, egy-egy étkezés után megkínáljuk az új ízekkel és ha tetszik neki emeljük az adagot, és ha akarja akkor így kiváltódnak a szoptatások. Nekem ez sokkal szimpatikusabb, mert nem érzem a kés hegyét a torkomon, ha nem sikerül egy hónap alatt két étkezést kiváltani. Másrészt meg nem sietek sehova, miért ne várjam meg, hogy saját maga kezd el érdeklődni az ételek iránt...
A másik aggodalmam a védőnénivel folytatott beszélgetés után az volt, hogy a gyermekem helyében én biztos nem akarnám azokat a dolgokat pépeket megenni, és akkor hogyan fogom én ezeket hitelesen a szájába dugdosni. Ezért elkezdtem keresgelni és találtam egy nekem nagyon szimpatikus babaszakácskönyvet (egy korábbi bejegyzésben látszik róla a kép), aztán majd pár hét múlva kiderül, hogy az ifjú Úr milyennek találja. Ja és elkezdtem elfejegetni tejcit kis adagban, hogy majd tudjam neki mivel készíteni az ételeket! Szóval újabb nagy kalandnak nézünk elébe...
Mindenesetre nem kapkodom el a dolgot. Igaz, hogy mióta fogakat növesztett azóta nagy érdeklődést mutat mindenféle étel iránt. Ezt egyenlőre jó jelnek veszem, aztán majd ha itt sírok pár hét múlva akkor szóljatok rám...
2 megjegyzés:
De jó, hogy írtál erröl! Nagyon érdekes a dolog, bár nekem ezzel még szerencsére nem kell foglalkoznom. Most még minden egyszerü... A természet csodája!
Na csak ne örülj annyira, mert nagyon nagyon gyorsan ti is ideértek ám...
Megjegyzés küldése