Most, hogy lassan 21 hónapos lesz Zsombor rengeteg olyan változás van vele, amiről nem írtam még. Azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy már nem baba többet, hanem kisfiú, aki már 86 cm magas és van vagy 13 kg, nem tudom meddig bírom még egyáltalán megemelni.
A beszéd nem nagyon érdekli, a maga kis nyelvén mindent elmagyaráz nemcsak a szüleinek hanem mindenkinek. Azért már van egy két szó amit használ: a legelső a gyere volt, valami deje, gyeje formában. Aztán az apa, majd egy ideig nekem mondta, hogy anya azaz aja, - de mióta L-el nem apának és anyának hívjuk egymást nemes egyszerűséggel csak nonónak hív. Aztán kb. két hete elkezdte mondogatni, hogy autó, most már elég szépen mondja, sőt mondatot is szerkeszt: apa,nonó,autó. Valamint a múltkor az egyik áruházban a pénztáros adott neki egy lufit, mire mondtam, hogy a néni adta, azóta azt is mondja, hogy néni. Tegnap például egy kávézóban fagyit szeretett volna, de a pult mögött nem volt senki, mire az apja mondta hogy menjen be és kiabáljon a néninek. Zsombor erre beszaladt és jó hangosan kiabálta, hogy néni, néni, néni.... Persze a néni aki lehetett vagy 23 éves, nem igazán értette, hogy mit is kéne csinálnia. Azt is mondja, hogy mama bár még nem tiszta, hogy mire használja. A babát már régóta mondja mindenféle babára. Egyébként pedig egyre ügyesebben pantomimezik, viszont ha valamit nem értünk meg akkor nagyon mérges és ordít és sír...
Már vannak saját kis játékai. Például az áruházban, ahol a lufit kapta, egy asztalnál sárkányok ültek körbe, volt előttük pohár és Zsombor körbement és mindegyiket megitatta. Tegnap a egy másik boltba beültettük egy nagyon design-os etetőszékbe, ahonnan aztán alig bírtuk kivenni, mert azt játszotta, hogy ő ott ül és eszik. Néha-néha nekünk is adott egy-egy falatot.
Természetesen sokat esik még, bár már inkább azért mert úgy közlekedik, hogy mindenhova néz csak előre nem. Vagy tegnap azt próbálgatta, hogy háttal előre megy... Na szóval ezért sok a bibije, ami miatt mind nagyon kell sajnálni és puszilgatni, vagy naponta többször gyógyítgatni.
Most már olyan is van, hogy odajön hozzám és csak úgy ad egy-egy puszit. Ha mi ütjük be magunkat akkor pedig ő jön meggógyítani a bibit, azaz megpuszilgatja, és nagyon sajnálja az embert.
Mióta először volt olyan nagyon meleg nem hord pelenkát, mert nagyon csúnyán melegkiütéses lett és azt gondoltam, hogy inkább ne melegítse az a nagy pelus, majd én takarítom a pisit, kakit utána. Persze hamar rájöttem, hogy azért jobb lenne, ha nem a szőnyegen ürítene, úgyhogy elkezdtem vele megbeszélni, hogy inkább a parkettára és a kőre pisiljen. És képzeljétek egész ügyesen betartotta, aztán gondoltam kipróbálom a bilit, és hajlandó volt belepisilni, persze csak állva. Pár hete egy barátunknál voltunk, ahol van egy kicsit nagyobb gyerek aki sámlin állva a wc-be pisil, azóta ő is így csinálja. Ha pisilnie kell mutogatja, hogy menjünk a wc-re, megvárja amíg leveszem a nadrágot és utána nyomja a pisit. Természetesen a kaki nem ilyen egyszerű, azért is szól, de azt a wc-be szeretné végezni, viszont ülve nem tudja kinyomni. Mivel félek, hogy e miatt rossz élménye lesz, így inkább hagyjuk, hogy az magától jöjjön ki. Persze nem olyan egyszerű, mert ha szól akkor rá kell ülni, a wc-re, vagy bilire - ez attól függ éppen melyikhez van kedve - ahol persze csak játék van, aztán utána kell ügyeskedni, hogy valahol elvégezze a dolgát. Szóval nagyon ügyes. Nem is gondoltam volna, hogy már idáig eljutunk, nem is erőltettem az egészet, de most már ott tartunk, hogy napközben nincs rajta pelenka, persze sokszor van még hogy elfeledkezik a dologról, de pisivel már nagyon ügyes. Aztán majd télen kiderül mire jutottunk.
Az hogy kisfiú lett abból is látszik, hogy kezd belenőni az enyém korszakba. Tegnap volt nálunk egy másfél idősebb fiú, Laca és Zsombor most először csinált olyanokat, hogy nem akarta, odaadni a játékait, nem hagyta hogy játsszon velük. És amikor mind a ketten takarítottak, két ablakot törölgettek, akkor Zsombor megpróbálta Lacát arrébb lökni, mert ő is azt az ablakot akarta törölni.
Egyébként pedig nagyon házias kisfiú, segít nekem mindenben: berakni a mosást, elindítani a gépet, kiteregetni, porszívózni, a főzés minden lépésében. Az öltözésben kevésbé segítőkész mostanában, bár ha mondom neki hogy akkor válasszon ő valamit, akkor általában ezt teljesíti és azt hajlandó is felvenni.
Ennyi jutott most az eszembe....
