A múlt hétvégén megint jártunk Szentendrén. L egyik barátjával és családjával találkoztunk. Javaslatukra a szentendrei Közlekedési Múzeumban voltunk, ahol mindenféle buszok, villamosok, metrók, Hévek, vonatok vannak kiállítva. Bevallom mi a buszokig nem jutottunk el, de Zsombor így is nagyon élvezte mert, elég sok mindenre fel lehetett mászni. A legjobban a gőzmozdony tetszett neki, attól alig lehetett elrángatni. Aztán még a parton is jártunk egy vacsora erejéig. Tavaly egy nagyon kedves helyen voltunk a házassági évfordulónkon, oda vittük el a barátokat. Idénre a hely már nem volt olyan kedves, a kedves kerthelyiség megmaradt, nagyon hangos élőzenével és kevésbé kedves pincérekkel... Úgyhogy csak gyorsan bedobtuk az ételt és már mentünk is tovább. Egy héttel korábban mi már jártunk erre, beültünk kávézni a FreiCafe-ba, de sajnos L. nem tudta a kávéját befejezni, mert gyorsan kellett tovább indulni. Ezért most mindenképpen szeretett volna elmenni oda, így aztán a kávét már ott fogyasztottuk el...
Délután amíg Zsombor szunyókált felmentünk Dobogókőre, azonban mire felértünk én is elaludtam, úgyhogy L. vagy egy háromnegyed óráig autózott a környéken hogy a családja jól tudjon szunyókálni... :) Az ebédet fenn fogyasztottuk el, Zsombor azt is nagyon élvezte, mert fogott egy kisbékát, szegények alig bírtuk elmagyarázni, hogy ne szorongassa annyira... Miután elengedtük folyamatosan egy következőt kellett keresni, de a békák megérezték, hogy menekülniük kell és jól elbújtak előlünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése