Már a 21. héten járok a pocakom alapján azonban simán lehetnék a 30. héten is. A doki szerint ez normális szerintem nem, de ez nem érdekel senkit. Mint ahogy az se, hogy én nem érzem normálisnak, hogy állandóan fáradt és álmos vagyok, a legkisebb munkától is hulla vagyok, a vérnyomásom a pincében maradtam és semmi normális kaját nem hajlandó bevenni a szervezetem. A doki szerint ez normális, szerintem nem, az első terhességem az normális volt, ez fárasztó. Persze tudom, most nehezebb hiszen Zsombor elég sok időmet leköti, amit meg nem ő azt a két munka amit megpróbálok ellátni.
Menet közben kiderült, hogy a Kistesó is fiú lesz :) viszont így nem hívhatjuk Dorottyának, ami azt jelenti, hogy ismét az utónév könyvet bújjuk L-el és próbálunk valami számunkra elfogadható és találó nevet keresni. Egyenlőre még nem találtunk ilyet.
Ami még nagyon szupi, hogy már hetek óta érzem ahogy ficánkol. Egészen pontosan a 16. héten kezdtem érezni, és nagyon aranyos volt, ahogy néha finoman hullámzott a pocakom. Zsomborral ilyet nem éreztem, mert őt sokkal később kezdtem el érezni.
Ez a második terhesség viszont jóval élvezetesebb mint az első, mert azokat a dolgokat, amik akkor aggasztottak, vagy kétellyel töltöttek el, most észre sem veszem, így marad a puszta élvezet és boldogság... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése