Na igen, mostanában megint nem írtam egy jó ideje. Ennek egyik oka Zsoma Maci betegsége! Ugyan ő volt beteg de én voltam az aki nagyon rosszul viselte. Mivel Nyíregyházán nincs orvosunk ezért a kórházba az ügyeletre vittük, ahol nagyon rendesen megvizsgálták és igaziból nem tudták megmondani hogy mi is a baja. Én igaziból a kórházban akadtam ki teljesen. Nagyon rosszul viseltem, hogy ott kellett ácsorogni és aggodalmaskodni. Jó persze senki sem kényszerített arra hogy aggodalmaskodjak, de az ember mit tud csinálni egy kórház folyosóján?! Nagyon lehangoló volt ácsorogni a gyerekosztály folyosója mellett. Egyébként is nehéz volt felfogni, hogy Maci az én Macim is lehet beteg! Aztán meg azon kellett aggodalmaskodnom, hogy ne kelljen neki buta antibiotikumot adni. Aztán egyik nap már úgy tűnt meggyógyult mire másnapra megint tiszta láz volt. Szerencsére a negyedik nap estére már csak hőemelkedése volt aztán meggyógyult!
Nem írtam mert folyamatosan a kisfiammal voltam elfoglalva, igazából biztos elviselhetetlen is voltam és nagyon szerettem volna itthon lenni. Nem mintha attól meggyógyult volna, csak az otthon az mindig otthon (főleg vészhelyzetben). Nem tudtam a gondolataimat rendbe szedni amíg Zsoma nem gyógyult meg....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése