Egy másik furcsaság az órarendemben, hogy rajz és ének helyett dráma óra van. Mert itt minden évben változik az "educación cultural". Kolosnak például pont rajz és ének... Az irodalmat pedig egészen más rendszerben tanulják, mint mi. A tavalyi főanyag például - szembeni a mi kronológiai alapú oktatásunkkal - a regények voltak. Kortól függetlenül próbálják ezeket ilyenkor megfogni, és például a narrátorok típusait rendszerezni. Nekem ez nagyon furcsa, de az irodalom tanár meg a mi rendszerünkön lepődött meg ugyanígy.
Amin még eléggé meglepődtem, az az, hogy jelnyelv órájuk is van, ráadásul ezen a szakon. Egyébként is sok helyen találkoztam itt Villa Ángelában a jelnyelvvel, és mint kiderült, az osztálytársaim közül szinte mindenki tudott legalább egy-két jelet - szerintem van aki jobban beszéli, mint az angolt... Aztán az egyik órán rájöttem ennek az okára - egy elsőre nem is annyira látványos életminőségbeli különbségre.
Az egyik első jelnyelv órán a "Profe" megkérdezte, hogy van-e siket ismerősünk, és az osztály többsége jelentkezett is, hogy valamilyen ismerőse bizony súlyosan hallássérült. És itt ugrott be, hogy bizony nekem is több olyan ismerősöm van, aki hallókészülék nélkül szinte semmit nem hall, és itt - mivel a 100-500 $ között mozgó orvosi hallókészülékek nagyon drágának számítanak - az emberek nem engedhetik meg maguknak, ezért van itt sokkal több siket, és ezért tud szinte mindenki legalább egy kicsit a jelnyelvből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése