Az utazás sokadik kezdete

November 2-án az utazásunk - immár sokadjára - megint elkezdődött. Ekkor jöttünk el Asunciónból, ahol előtte két hétig voltunk. Ez annyira nem volt egy különösebben érdekes város, a két hét alatt úgy merítettük ki teljesen a látnivalóit, hogy hétköznap délelőttönként csak tanultunk. Persze néhány napnyi érdekes dolog még az unalmas nagyvárosokban is akad...

Aztán vasárnap délelőtt felszállt a repülőnk és elindultunk vissza Argentínába. Mégpedig az argentin Andok egyik legszebb részére, Jujuy megyébe. Ennek a megyének a székhelye (San Salvador de Jujuy, vagy csak szimplán: Jujuy) 1100 méter magasan fekszik, ide érkezett az icipici repülőnk is. Olyan "hatalmas" volt, hogy mindössze 4 ülése volt egy sorban!

De itt csak addig maradtunk, amíg megebédeltünk és átszálltunk a buszra, ami felvitt a megye egyik legszebb településére, a 3000 méter magasan fekvő Humahuacába (más írásmód szerint: Umawaka). Ez egy nagyon szimpatikus és barátságos kisváros, ahol a méretéhez képest rengeteg látnivaló van.

Ráadásul Jujuy nem csak a magashegység, hanem az egykori Inka Birodalom határvidéke is volt, így itt kezdődik az a kulturálisan hihetetlenül gazdag zóna, ami aztán kicsit délen is folytatódik, de északon egészen Kolumbia déli részéig húzódik. Itt az őslakosok még mindig rengeteg régi hagyományt őriznek, ami számomra eddig főleg a pirqa nevű alacsony kőfalakban és a gyönyörű kézműves termékekben nyilvánult meg (ígérem egyszer lesz róluk kép!).

És ezzel meg is kezdődött az utazásunk utolsó szakasza, Dél-Amerika ezen részének, az andoki kultúra területének megismerése.