Keden négyen voltunk, én, egy kameruni bácsi, meg egy kínai és egy koreai lány. Aztán szerdán a koreai lány nem jött, de volt egy amerikai lány, meg egy tunéziai srác, akik első nap nem voltak. Csütörtökön megint öten voltunk, bár ezúttal a koreai és az amerikai lány se jött, de volt egy arab srác. Szóval azt még mindig nem tudom biztosan, hogy kik a tanulótársaim, de az biztos, hogy eléggé nemzetközi csapat.
Ennek az egyik előnye, hogy ma például szókincsbővítésként azt a feladatot kaptuk, hogy mindenki mondjon egy olyan állatot, amit a saját hazájában valamilyen tulajdonsággal, kötnek össze. Én a gyáva nyulat és a sólyomszemet igyekeztem magyarázni németül, de így tudtam meg, hogy Kamerunban a nyúl szerencsét hoz, vagy hogy Kínában a szitakötő mindig boldog, a tücsök pedig a nyár szimbóluma. Meg azt is, hogy a németeknek a katicabogár hoz szerencsét, hiszen a tanárunk, aki német, szintén részt vett a feladatban.
Egyébként a tanárunk, Felix, nagyon kedves, szerintem nagyon jól tudja kezelni a tört németet beszélő diákjait, bár néha rendesen félre tudják érteni egymást. Én ilyen szempontból még a szerencsésebbek közé tartozom, mert a francia, vagy kínai anyanyelvűek beszédét tényleg nagyon nehéz megérteni. Felix mellesleg most végzett a Lipcsei Egyetemen, újlatin nyelvészetet tanult eddig, szóval biztos ez is segít neki.
A tanfolyam nagyon intenzív, de végülis ez is volt a cél. Folyamatosan beszélünk, még ha új nyelvtant is veszünk, egy rövid magyarázat után már akkor is azonnal példákat kell rá mondani, szóval megdolgoztatanak minket rendesen. Cserébe nagyon érdekesek az órák, szerdán például arról olvastunk egy szöveget, hogy milyen nehéz a nem angol nyelvű tudósoknak - hiszen mindenki az anyanyelvén a legokosabb -, és mit lehetni tenni ez ellen.
Most képeket még nem csatolok, de nemsokára érkezik majd egy bejegyzés az első benyomásokról a városból, abban majd lesznek bőven.
1 megjegyzés:
Sok nemet katicabogarat kivanok!
Megjegyzés küldése