Ismerkedés

Tegnap délután ismerkedni mentünk Zsomával.

Maci az első pillanattól beilleszkedett a társaságba, mondjuk nem volt nehéz neki: három játszó fiú közé került ugyanis. A legkisebbik hamar a példaképévé lett... A három fiú anyukáját is megkedvelte, mint azt a kép is mutatja. Persze nem volt nehéz hiszen folyamatosan újabb és újabb rágható játékokat adott a kezébe, majd a végén a képen látható kosarat tette elé, ami telis teli volt autókkal. Zsománk bőség zavarában szenvedett, megfogott egy autót felemelte, majd visszadobta és gyorsan egy újabb után kapott. Majd mikor ezt megunta akkor elkezdte a kosárból kifelé dobálni őket, mint azt az alsó kép mutatja.


Vicces volt, először tapasztalni, hogy hogyan is beszélget két felnőtt sok gyermekkel körülvéve. Encóka az Anyuka, minden elismerésemet és tiszteletemet kivívta, hogy összességében négy fiú ember életét képes igazgatni és közben még van ereje és enregiája más dolgokra.

Szóval a friss ismeretség ellenére nagyon bellopta magát a család a szívembe. A gyerekek csodálatosak és kedvesek, és egyáltalán nem zavarta őket, hogy egy pár órára megzavartuk a megszokott napi dolgokat. Zsomával nagyon jól éreztük magunkat és remélem még máskor is tudunk majd találkozni... és beszélgetni kicsit bővebben.
Az ismeretség még nagyon új keletű egy barátunktól kaptam meg az email címét, de azt hiszem végül is ő írt először. (ez akkor volt, amikor azon aggonizáltam, hogy mi is kell a fiamnak, és hogy mit kell vele majd csinálni) Aztán kiderült, hogy ő is ír blogot, amit azóta rendszeresen olvasok, közben én is elkezdtem a miénket, amit ő is elkezdett olvasni. Aztán most kiderült, hogy nem is L. barátjátcégtársát ismeri, hanem az ő férje urától származik az ismertség... de ez mind kezd túl bonyolult lenni....