Szóval tegnap a kisfiú életében először múzeumban járt (na inkább úgy mondanám, hogy mióta megszületett), és rögtön a Nemzeti Múzeummal kezdtük. Mert a héten még nyitva van a Szkíta aranykincsek című kiállítás, amit nagyon szerettünk volna megnézni. A csillagok szerencsés együttállásának és egykét véletlennek köszönhetően L. tegnap kora délután ért haza és rögtön ki is ragadott minket a megszokott tespedésünkből és elcipelt minket a kiállításra, az én heves ellenkezésem ellenére (ne menjünk oda, hogy fogom megetetni ott a gyermeket...). Nagyon jó, hogy ilyen erőszakos tud lenni, mert nagyon megérte megnézni. A kiállítás nem áll túl sok teremből, de rengeteg információt tartalmaz, ókori leírásokkal együtt. Úgyhogy a végén így is úgy érzi magát az ember, mintha kicsavarták volna. Viszont a kincsek gyönyörűek... én valójában szkíta nő szeretnék lenni, olyan szépséges ékszereik és ruhadíszek voltak! Ajánlom mindenkinek, hogyha a héten még van ideje, gyorsan szaladjon és nézze meg, nem fogja megbánni!
1 megjegyzés:
Mennek en szivesen, akar muzeumba de leginkabb Hozzatok jatszani!
Megjegyzés küldése