2 évesen a világ

 Szóval elröppent két esztendő mióta megszületett Zsombor. Ez szinte hihetetlen, bár az a fejlődés is annak tűnik amit végrehajtott ez alatt a két év alatt.

Először is megnőtt, már 86 cm, meghízott már 12,5 kg. Megtanult ülni, állni, járni, futni, sőt most már ugrálni is tud. Legnagyobb örömömet most az adja, hogy elkezdett beszélni. Kis papagáj lett, mindent megismétel, persze rögtön kiszúrja a nem neki való szavakat és azokat előszeretettel használja. Legnagyobb megrökönyödésemre még jól is használja őket... Persze a leginkább még csak a családja érti, hogy mit mond, mert még sok mindent nem jól artikulál, de mi így imádjuk.

 Természetre elképesztően rendezett! Ha rajzol (ami gyakran előfordul) elővesz minden színt sorba, rajzol vele, majd egymás mellé lefekteti a ceruzákat, ugyanezt csinálja a zsírkrétával is. Az autókat is egymás után kitolja a helyükre, ami mostanában a küszöb (nagy örömömre), aztán szépen vissza a helyükre. Nagyon szereti nézegetni a könyveket, azokat is sorba leszedegeti a polcról aztán egy tornyot épít belőle. Nagyon ügyes a neki való puzzles játékokban. Most kezdi felfedezni, hogyan is működik a lenkerekes autó és a kisvonatot is most kezdi egyedül tologatni.

Mostanában kezdem tapasztalni a "terrible two" korszakot is. Általában sehova sem szeretne elindulni, a ruhák rettenetesen rosszak mert fel kell őket venni. Az etetőszékbe már régóta nem hajlandó beülni, de most már a saját székére sem, gondolom azért mert ott volt egy párna hogy rendesen felérje az asztalt. Nem engedi, hogy segítsek az evésnél, vagy ha épp megkérem L-t, hogy etesse akkor csak tőlem hajlandó elfogadni a segítséget.

Ha valamit kitalál, hogy hogyan is legyen akkor attól nem tágít és addig ordít, rug, sír amíg meg nem hajlunk akarata előtt.
Nagyon empatikus, ha valaki szomorú, vagy megbántott akkor megy és ad neki puszit.

A hasát továbbra is nagyon szereti, bár most már néha nem hajlandó megenni az éppen aznapi kaját. De ezen a téren egyáltalán nem panaszkodok!

Szeret már gyerekekkel játszani. A nagyobbakat is elirányítgatja, elmagyarázza nekik, hogy mit szeretne és nekik azt kell csinálniuk. Most már azért visszaszerzi a játszótéren ami az övé, de általában azért meg lehet vele beszélni, hogy más is kipróbálhatja a játékait. Nagyon szeret motorozni. A telet annyira nem szereti nagyon egyenlőre. A hóban folyton fújjolt mert ráesett a hó és didrizett.....

Ja és azt majd elfelejtettem leírni, hogy útközben szobatiszta lett. Éjszakára még kap pelenkát, de a délutáni alváshoz már egyáltalán nem kell. Szerintem elég ritkán fordul elő hogy nem sikerül szólnia, általában ez olyankor van amikor elmerül valamiben.
Ja és már kint van az összes foga, úgyhogy minden este van fogmosás program, most már használunk fogkrémet is. Nagyon cukin tud köpködni, bár azért még jó párszor rá kell szólni, hogy ne lenyelje, hanem kiköpje a fogkrémet.

Nagyon szeret nekem segíteni a házimunkába, bepakol  a mosógépbe, majd segít kipakolni és teregetni is. A főzés nagyon izgalmas móka, ha valamiért nem engedem, hogy segítsen, mert mondjuk hagymát vágok, vagy forró dologgal ügyködök, akkor aztán nagy sikítás van. Tésztákat már nagyon jókat tud gyúrni...

Most már ő is várja a kistesót, persze még nem igazán érti, hogy ez hogyan is lesz. Mondjuk mostanában sokat is beszélünk róla, mert már én is nagyon várom az érkezését!
Szóval kétévesen tényleg egy nagyon kedves, okos és jó gyermek!