Zsomborral fél éves kora óta járunk úszásra, én az utóbbi hónapokban nem nagyon voltam, mivel vízbe már nem szívesen mentem, viszont reggel nehezen keltem, így inkább itthon hagytak a fiúk pihenni szombatonként.... Azonban december 4-én valamiért úgy döntöttem, hogy én is, én is szeretnék menni megnézni milyen ügyes is a kisfiam nagyfiam. És milyen jól tettem, mert most egy darabig megint nem tudok menni.
Zsombor az utóbbi hónapokban nagyon sokat fejlődött. Ezzel a matraccal és lábtempóval átússza a medencét. Nagyokat merül az apjával, úgy hogy a hátára felmászik és együtt merülnek.
Egyedül még nem halad, de most már azt próbálgatják az órákon, amitől én szívrohamot kapok. Bár engem már az is megviselt, amikor az apja így húzza a vízen.
Végül is elértük amit szerettünk volna, nem fél a víztől. Sőt otthonosan mozog benne!
Szeret járni az órákra, ez leginkább Nóra néninek köszönhető, aki mindenféle dalokkal színesíti a feladatokat és nagyon kedves minden gyerkőccel, akik természetesen imádják.
Zsombor nagyon rendesen csinálja a feladatokat, az alsó képen látszik, ahogy csinálja a házikót a feje felett (ez a fejes ugrás előkészítése...) és aztán nagy bizonytalanul odaugrik az apjához. A lábtempót már nagyon ügyesen tudja egyedül is. Amikor ott voltam, akkor volt először, hogy a mellúszás lábtempóját is mindenféle lábfeszegetés nélkül egyedül csinálta Nóra néni után.
Fontosnak tartjuk, hogy mozogjon már kicsi korától kezdve, ezért is kezdtünk el járni, de nem gondoltam volna, hogy ekkora sikere lesz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése