Corona virus a hétköznapokban

Bár Tajvanon kevesebb korona-fertőzött beteg van, mint pl. Ausztriában, a vírus-készültség itt rendkívül látványosan szövi át a mindennapokat. A leginkább látványos a MASZK. Míg a Korona-vírus előtt kb. az emberek egyötöde hordott maszkot az utcán, ma mindenki álarcban van. Nagyon erős a csoportnyomás, hogy én is hordjak maszkot, és ajándékba is kaptam már, kedves, jószándékú ismerősöktől.  

A képen a túlsó sarokban Úrvacsorát osztó két lelkészt akartam megörökíteni: mindketten maszkban teljesítik a szolgálatot. Nem hordani maszkot - illetlenség. Nem tudhatod (mondják), hogy nem vagy-e vírusgazda: inkább szűrd meg a lélegzetedet, hordjál maszkot. 

Az oltáron virág, Bibila, gyertya, és fertőtlenítő aerosol. A Biblia vagy az ostya érintése előtt a lelkész látványosan sterilizálja a kezét. A helyi sajtó a gyakori kézmosást tartja a lefontosabbnak. Hasonló fertőtlenítők több helyütt ki vannak, pl. éttermekben, de boltok bejáratánál is.


Úgy tűnik, hogy a vírus terjedése lelassult, valószínűleg elmarad a világjárvány. A helyi sajtó kiemeli, hogy a tajvaniak új szokásai lassíthatták a többi téli vírus terjedését is.

Ismeretlen befőttesüvegbe sose nyalakodj bele!

A Formosai Őshonos Népek Shung Ye Múzeuma a legnagyobb a három taipeji néprajzi múzeum közül. Ez sem nagy. A leírás szerint négy szintes épület első szintje a pénztár, a többi szint egy-egy teremből áll. 

A kiállítási anyag így kényelmesen befogadható: egy óra alatt be lehet járni, akkor is, ha a az ember elmélázik az interaktív elemeknél.

Sajnos, az orrfurulyát itt sem próbálhattam ki...

...viszont fel lehet próbálni egyes viseleti darabokat (másolatokat)

van moziterem, és minden sarokban lehet valami videót nézni, 

és ha épp dolgoznak a teremfelügyelők, akkor ki lehet próbálni a szövést, az Andok-beli heveder-szövőszékhez hasonló eszközzel. (Most is vannak teremfelügyelők, csak a saját gyerekeikre ügyelnek, mert még iskolai szünet van.)

Végül a találós kérdés: mik lehetnek ezek a fejfákra emlékeztető faragások?
A shop után megmondom!

A legnagyobb meglepetés a múzeumi boltban várt rám: itt még kapható Benedek Dezső, USA-ban élő kolozsvári antropológus nagyszerű munkája egy őshonos népcsoportól, a Yami (más néven Tao) népről, amelynek egy része Tajvanon, másik része a Fülöp szigeteken él. A könyv címe: Az ősök zenéje (The Song of the Ancestors, 1991). A kötetet Lőricz Dániel, a helyi Magyar Képviselet széles látókörű vezetője is figyelmembe ajánlotta, sőt, épp tegnap adta kölcsön a saját példányát. Nagy örömömre nekem is lett egy példányom.

És végül a megfejtés a képrejtvényre: 

.

.

.

Valóban fejfák... 

...csakhogy: beltériek. 

Nem (elhunyt) személyenként, hanem (élő) családonként van egy fejfa,

a fejfát is a házon belül tartják,  

és az ősök hamvait a fejfa mögött helyezik el, kis urnákban, egy polcon. 

Úgyhogy, ha tajvani őshonos házban jársz, jusson eszedbe, hogy 

- a szilvaíz az Tajvanon nem lekvár, hanem por, 

- de az is, hogy nem ajánlatos a kamrában minden port tartalmazó befőttesüvegbe belenyalni: lehet, hogy az ősök urnája... 

Kweichow Moutai

A kínaiak is ismerik az alkoholt. Ez nekem szokatlan, azokon a helyeken, ahol eddig jártam, mi, fehér emberek ittuk a "tüzesvizet", a helyiek pedig nem, vagy kevésbé, vagy máshogy. 

Sőt: ideje megismernünk a kínai alkoholokat. A dubai reptér egyik meglepetése volt számomra, hogy az egyik kínai nagyszériás tömegtermék, a Kweichow Moutai lényegesen drágább volt, mint az összes francia konyak vagy amerikai whiskey. 420 US dollár! 

Ebben az árkategóriában az európai pálinkák közül csak olyan skót whisky rúgott labdába, amely kisszériás, kézműves, és sok-sok évig érlelik. Lefényképeztem a legdrágábbakat:  

és a reptéri kínálatból ez lett a nyertes: Magallan oscuro, kb. 900 USD.

Úgyhogy, úgy néz ki, a töményital-presztízsversenyben a kínaiak hamarosan megverik az európai italokat. Ha már a nagyszériásnál sikerült, majd csak kihozzák az egyedi sorozatszámú szuperdrágát is. Ki más merné vállalni, hogy kétezer évig érleli az italt? 

Csak az nyugtat meg, hogy bor kategóriában még sikerült megkapaszkodnunk az élmezőnyben: világ legrdágább bora egy 40 000 US dolláros tokaji esszencia.

Tajvani házi (keverésű) pálinka

Kíváncsi voltam, mit fognak inni a tajvaniak a téli ünnepi időszakban. 

Nos, résztvevő megfigyelésem tapasztalatai szerint, főleg töményet isznak, 

ezen belül is elsősorban import whisky járja. 

Talán azért is, mert a bor és a sör relatíve drága: egy sör egy presszóban 2000 Ft (200 NTD ), amihez képest a Sziget fesztivál valóban egy olcsó hely. Ráadásul itt a sör 3 dl., nem félliter, mint otthon. 

A helyi töményszesz rizsborokat/pálinkákat jelent (a kettő szerintem csak alkoholfokban különbözik). A legtöbb szerintem nem túl karakteres. Ezt egyszer szóvá is tettem, mire elmondták, hogy persze, ez az alap: ízesíteni házilag kell, ki-ki magának. Elő is hoztak egypár egyedi üveget. 

Ezt a helyet egyebként mindenkinek javaslom, mert itt kimondottan szeretnek minket, magyarokat: a tulaj és a csaposlány is többször voltak Budapesten, és egy pesti romkocsma-szerű helyet szerettek vona nyitni. De aztán inkább egy olyan rendezett helyet nyitottak, mint egy bécsi kávézó.

A pálinkaversenyben szerintem ez nyert. A többi olyan, mintha elkevertek volna benne egy húsleveskockát, ez viszont valóban különleges összetevőről árulkodott.

Az a feladat, hogy ki kell találni: mi lehet belekeverve? (pontosabban áztatva, azaz ágyazva.)

Segítek:
(egy pontért): ott írja a borítón, filctollal!

Ez csak vicc volt,
de akkor (két pontért): a kínaiak szerint gyógyhatású.

Persze, ez sem nagy segítség: itt még nem ettem vagy ittam olyan dolgot, ami nem gyógyhatású.
A malac farka például jót tesz a bőrnek.
Az édesburgonyától lesz jó a szemed.
Ezt például nehéz elhinni, mert ebben az országban mindenki szemüveges, pedig frissen sült édesburgonyát minden sarkon lehet kapni.

Találgathattok, de én ki nem találtam volna.
Annyit segítek még, hogy nem orrszarvú szarva.

Na?

Ha szabad a gazda, itt a megfejtés.

Ezt a különleges összetevőt nem az ízéért szeretik, hanem mindenféle jó tulajdonságot társítanak mellé: növeli a férfierőt (ezt kb. mindenről elmondják), mellesleg véd az influenza- és Coronavírus ellen, és még az orrodat is tisztíccsa. 

Húsleves (olen)

Leggyakrabban húslevest eszem ebédre.

A húslevest itt egy kisszekrényben főzik,

majd a sok összetevőt különszedik, mint ahogy ez nálunk is szokás,
és kiteszik a szekrény tetejére.

A zöldségek közül a jobb alsó sarokban levő káposztaszerű salátára hívom fel a figyelmeteket. Ilyenkor érik, friss salátaként is fogyasztják, de főleg savanyú káposztát készítenek belőle.

A saláta érlelés (fermentálják, azaz rohasztják, kb. mint otthon a savanyítás) egy évig tart,
ezért épp egy év múlva, a téli ünnepekre lesz kész. A középső tálban látod magában, és a legtöbb dolgot ebbe göngyölik.

A tojás, hús, rák, polip és hal-összetevők félig-meddig belelógnak a levesbe.
A zöldségek nem feltétlenül.
A kis gombócok középen, a tányérban többnyire retkek.

 A sor végén a risztészta-ragacs gombócok, különböző ízesítéssel.
Ezek a rizs-ragacsok olyanok, minta gyurmáznál vele.
Ez lesz a találós kérdés:
                                       kitalálod, hogyan készül a rizsből a ragacs?

És a legvégén tofu, azaz szójabab-püré.

Ez a húsleves tajvani nyelven "olen", pekingi mandarinul máshogy mondják.

Annyira szeretik az ízét, hogy még húsleves ízű cukorkát is készítenek a gyerekeknek,
és húsleves-pálinkát a felnőtteknek.

És a megfejtés:
.
.
.
a rizst ugyanúgy megfőzik, mint mi otthon,
utána egy fa kalapáccsal püfölik, amig egységes massza (gyurma) lesz.
Ha ki akarjátok próbálni, kezdőknek javasot egy zsákba vagy zacskóba bugyolálni.

Taipei békés főtere

Szemben a Chiang-Kai Shek emlékmű, 

mellettem (a felvételen a bácsi mögött) egyik oldalról a nemzeti hangversenyterem, másik oldalról (ami nem látszik) a nemzeti színház. 

Lelkész-avatás a Tao szerint

A taiosta templom mestereit (kvázi papok, ceremónia-mesterek) a helyi közösség választja ki.

Nem ismeretlen gyakorlat ez más egyházakban sem, például a protestáns gyülekezetek is maguk választják a lelkészt. Ami inkább szokatlan, hogy a mester (pap-) képzésnek nincs kialakult iskolája. Pontosabban több is van: amit mi taoizmusnak hívunk, az a tajvani népi vallásosságban három elég eltérő irányzat papjait jelentheti, a Taoista, a Fa-Shi (más néven Vöröshajú Mesterek) és a Dang-gi nevű spirituális vezetők. Észak-Tajvanon van valami egyházi bizottság, ahol a lelki vezetőket be lehet jegyezni, de Dél-Tajvanon nincs ilyen szokás, és Északon sem kötelező jellegű.

De hát akkor hogyan dönti el a tisztelt templomi gyülekezet, hogy a jelentkező alkalmas-e papnak?

Természetesen a két évezredes szokásjog a meghatározó: a ceremónia-mesterek (papok) úgy választódnak ki, hogy már évek óta ellátnak kisebb-nagyobb szolgálatokat a templom körül, illetve bizonyos alkalmakkor rituális vizsgát tesznek.

Hogy miből áll egy ilyen vizsga?

Hát, például bevett szokás, hogy fel kell mászni egy létrára.

No ez nem is túl nehéz.

De egy olyan létán kell felmászni, ahol a létra fokai éles kardokból állnak.

Hm?

Ilyen szokást nem videóztam le, mert amúgy is tele van vele az internet, például ez a szép jelenet Népi Kínából.

Én Taipeiben, a 鶯歌宏德宮 templomban jártam.

A létra.

A létra fokai.

És búcsúzóul
- egy rövid amatőr videó,
- egy közepesen hosszú tv műsor, amiben fiatalok arról dumálnak, hogy mi mindenre lehet rálépni balesetveszély nélkül, ebben kb. a 20. percnél szerepel ez a templom,
- és végül egy nagyon hosszú híradó, amely részletesen elmagyarázza a templom szobrait, szertartásait, és a 15. perctől kezdve a létra-mászás szokását.

De a gyülekezeti tagok se nevessenek korán,
mert ők meg a szögeságyat próbálhatják ki ünnepi alkalmakkor!

Hogyan lehet megismerni, hogy egy templom taoista, vagy buddhista?

A kérdésre a Közép-Európát jól ismerő Fu-Sheng kollégám mondott egy szép hasonlatot: 

Ez olyasmi, mint nálatok a katolikus és a protestáns.

A taoista templom mindig sokkal díszesebb, több benne a szent-ábrázolás,

a buddhista pedig puritánabb, a lényeg a szent írásokon van. (Hm!)

Másoktól kaptam egyszerűbb magyarázatot is: a taoisták füstölőket égetnek, a buddhisták nem. Ez főszabályként biztos igaz, de a határ ugyanúgy elmosódik, mint nálunk Mindenszentekkor a gyertyagyújtás: a reformátusok elvben nem gyújtanak gyertyát a temetőben, de szoktak.

Szemléletes volt az egy látogató magyarázata a Sun-templomban (Yingge Hongde-palota): 

- gyerekkorban mindenkit konfuciánus elvek szerint nevelnek (fogadj szót Öregapádnak!, figyelj oda az iskolában!), 

- felnőttkorban mindenki buddhista (a valódi tanítást igyekszik megszerezni, megérteni),  

- idős korban pedig taoista (elfogadja az életet, úgy ahogy van, és a világot szemlélni, nem pedig megváltoztatni kívánja).

Kísértetiesen hasonlít Churchill közismert meglátására, miszerint 20 évesen mindenki radikális, 40 évesen liberális, 60 évesen pedig konzervatív.

Vallási szinkretizmus Tajvanon

Engem kicsit zavart, hogy nem jöttem rá egyik vagy másik templomnál, hogy milyen templom. Mi magyarok úgy tudjuk, hogy a kínaiak körében (Taiwanon is) két nagyobb vallás jellemző, a Taoizmus és a Buddhizmus. Esetleg három, ha a Konfucionizmust is hozzá tesszük. 


Nem lettem a keleti vallások szakértője, de az kiderült számomra a téli ünnepek alatt, hogy a tajvaniak ezt nem így élik meg. A Longshan például buddhista és taoista templom egyszerre (némi Konfuciánus beütéssel). Középen Buddha (pontosabban különböző bódhiszattvák, kínaiul Pú-Szá), szélül pedig körben mindenféle (taoista) istenségek kis-oltárai láthatók. 

Most éppen nem nagyon láthatók az oltárok, mert ilyenkor, Hold-újév idején eltakarják a füstölők, virágcsokrok és gyümölcs-áldozatok.

 Amikor a Konfucionizmus iránt érdeklődtem, bájosan félreértették: confusionism. Yes, it is confused..., azaz tényleg össze van keveredve több kínai vallás. 
. 

A fenti képen Guan Yu látható, aki az Egy Kína elv egy korai képviselője, a Csin és a Han dinasztia közötti rövid intervallum időszakából (Kr. u. 220-280). Ezt a történelmi korszakot a Három Királyság c. klasszikus kínai történeti munka dolgozta fel, még akkor rögtön a 3. században. De mit keres egy tábornok a templomban? 

Ők öten szintén a kínai hadvezérek, akik történelmi személyek nyomán váltak mennyei tábornokokká, akik szellemhadakat vezetnek. De mit keresnek egy buddista főoltár körüli kerengőben? 

Vagy itt például például, egy taoista templom kertjében, a virágfüggöny mögött... 

...egy buddhista aranyszobor bújt el! 

...aki Tanka Csaba barátomra emlékeztet, Cecéről, 

pedig valójában Budai (magyar fonetika szerint Pu-taj), 

az ismert kínai 'mosolygó szerzetes' egyik szokatlan, pedofil ábrázolása.

Összefoglalva, a buddhista panteonba is befogadtak egy sereg kínai eredetű istenséget, és fordítva, a legtöbb taoista temlomban akad egy-két Buddha. Végül is miért csodálkozom ezen? Volt rá kétezer évük, hogy kialakuljon a vallási szinkretizmus (azaz a vallások egybeolvadásának) helyi gyakorlata. 

Illik-e külföldiként kínai templomba menni Holdújévkor? És ott látványosan rágyújtani egy százdollárosra?

Igen. (A fenti kérdésekre a rövid válasz).

Hosszabban:
nem voltam benne biztos, hogy kívülállóként mennyire szabad betolakodnom a taiwani templomokba, ráadásul fényképezni, videózni.

Nos, túlaggódtam.

Azt felejtettem ki a számításból, hogy 

1. Taiwanon alig van idegenforgalom, a helyiek még nem sokalltak be a turistáktól, sőt, sokan szeretnek ismerkedni külföldiekkel, illetve
2. a taiwaniak kimondottan digitális népek: egyfolytában fényképezkednek, videóznak, szelfit csinálnak templom-látogatás közben is.

A Holdújév éjszakáját követő két nap ugyanúgy ünnep, mint nálunk Karácsonykor. Holdújév éjszaka együtt van a család, kihalt a város, majd az első- és második ünnep rokon- és templomlátogatással telik. Magam is templomokat látogattam.

Elsőünnepen egy népi-kínai kollegát is elhívtam magammal, aki egész nap azzal traktált, hogy a vallás a nép ópiuma, ő már csak tudja mert Marxista. Hát jó. Viszont a Marxizmust Maxim-nak ejtette (a kínai nyelvben nincs R hang, ezt gyakran ejtik rosszul), ami miatt nehéz volt elfojtanom magamban a mosolyt. Én megértem, ha inkább a Maximba jár templom helyett, csak azt nem, hogy akkor meg mi baja az ópiummal...

Együtt meglátogattuk Longshan templomot, majd még néhányat.



A Longshan templom kapujában két kivilágított, lebegő óriás-szobor (mega-lampion) fogadott, az emberek hosszú sorban álltak, hogy elmondjanak alattuk egy imát. Egy ideig mi is sorban álltunk, amíg rájöttünk, hogy el lehet menni a sor mellett. A szobrok jelentését sajnos Maxim-szakértő kollégam sem ismerte, ezért olyan magyarázatokat adott, hogy 'kínai-templom', és hogy 'kínai Isten-szobor'. Kínában udvariatlanság azt mondani egy kérdésre, hogy 'nem tudom'.

Népi-kínai kollégám azt is mondta, hogy a templom 'nagyon régi'. Egy információs tábláról kiolvastam neki, hogy valóban, a Longshan a legrégebbi templom Taiwanban, kb. 300 éves. Mire megállapította, hogy 'nem régi'. Hát igen, egy szárazföldi kínainak nehéz megszokni, hogy itt nem sokezer éves a történelmük: az első a kínai telepeseket a portugál majd a holland gyarmatosítók hívták be, kínai léptékkel mérve nem is olyan nagyon régen.

Szerencsére tényleg nagyon jól lehetett ismerkedni: a helyiek előszeretettel szólítottak meg engem angolul, és magyarázták, hogy mi micsoda, illetve mit fényképezzek, és őket is videózzam le.

Hát, legyen.

Jöjjön egy kis videó a pénz-égetésről. Ez is egy szép, régi hagyomány.

Először is tudni kell, hogy minden templomban kapható játékpénz. Ez hagyományos technikával nyomtatott régi-jellegű pénz, ami úgy néz ki, mint a középkori, sőt, ókori kínai papír bankók. 

A játék-pénzeket a templomban lehet megvenni, igazi pénzért.
(Mellette füstölők kaphatók.)

Fizetni egész korszerűen lehet a templomban. Telefonos fizetést is elfogadnak.
(Áfás számla igényét kérjük előre jelezze, ahogy az antik hexameter mondja).

Majd a sok összegyűjtött templomi papírpénzt szépen elrendezik egy nagy papírkosárba,

és elégetik:

A fenti videó a rövid változat. Aki kíváncsi a hosszabbra (kardozással, legényes-szerű tánclépésekkel), az a hatperces amatőr videómat is megnézheti, csak arról Kolos fiam kérdése jut eszembe: Apa miért készít mindig unalmas filmeket?

De még mielőtt belevágnátok a papírpénz-égetés filmfelvétel rendezői változatába,
felteszem a mai találós kérdést: 

                                         miért égetnek pénzt egy templomban?

A film(ek) után lesz a válasz:

Na, és hogy miért szokás Kínában pénzt égetni a templomban?

Kínában nem ciki, ha templomi áldozat formájában jó szerecséért, vagy kifejezetten pénzért imádkozik valaki. Egyházi lottózó is van a templomokban.

A pénz-égetéssel azt a hitüket fejezik ki, hogy az anyagi jólétük, boldogulásuk sorsa az Isten(ek) kezében van, ha akarják, minden pénzüket elvehetik (elégethetik), de ennyi erővel akár meg is ajándékozhatják őket.

Fa hidacskák, korlátok

(Ez egy újabb képrejtvény lesz.)

Tajpejben sok kis "japánkert" található, többnyire templomkertek,
benne az elmaradhatatlan fa hidacskákkal.

Az egyetemünkön is, ahol lehet, fából készül a korlát, lépcső.

A kérdés: 

ebben az örökké nyirkos, gyakran esős Tajvani időben
hogyhogy nem korhadnak el a gyönyörű fa lépcsők, korlátok?

.

.
.

Megfejtés: fa hatású műanyag.

Ez egy másik korlát, ez pedig vas. Ugye, hogy megtévesztő?

A faszerkezet viszont itt tényleg rendszeres karbantartást igényel.

Itt például egy korszerű erkély látható, fa korlátokkal. Igazán modern darab. 

Azok a fekete csikok pedig gyorskötözők: 

a helyi klímán a rácsot tartó inox csavarok körül korhadt el a fa először, ezért helyi sufni-tunningal tartják a léceket a helyükön.  

Taiwani templomok

Eleinte azt hittem, hogy Tajvanon egy templom sincs. Kerestem az albumokból ismert épületeket (pagoda tetővel, sárkányokkal a bejáratnál, és sok lampionnal), de sehol sem találtam.

Aztán szép lassan előbukkantak.

Először ezt a templomot vettem észre, a kiskertek felett, az egyik szerszámos-bódéban.

Azután ezt a kápolnát a turista-út mellett

Vagy ez itt, a bolt felett az első emeleten

de láttam szentélyt garázsban, utcára nyíló kamrában stb.  Csak észre kell tudni venni.

Igazi templom (a mi fogalmaink szerint: teljes egészében szakrális épület, és lehetőleg valami tér közepén áll) valóban nagyon ritka. Eldugott kis szentély viszont jószerivel minden sarkon van.

Hagyományosan minden családnak van házioltára/szentélye, amit a saját őseiknek emelnek. Kínai elképzelés szerint az ősied figyelnek és segítenek téged, és hazajárnak - ha van hová.

Vannak azonban "árva lelkek" is. Hogy ez mit jelent? Az árva gyerek ugye olyan, akinek nincsenek szülei. Kínai felfogásban árva lélek az, akinek nincsenek leszármazottai, tehát nincs olyan házioltár, ahová hazavárnák. A népi vallásosság szerint az eltévedt, otthontalan lelkekből ártalmas démonok, kísértetek lesznek, ezért aki nyugalmat akar, az épít a háza mellett egy kíséretet-árvaházat: egy szentélyt, ahol bármely betévedt lélek otthon érezheti magát.

Ilyenkor, újév idején minden szentély jobban látszik, mert a lampionokat kivilágítják.

Ez egy máskor észrevétlenül megbúvó kis templom az erdő alján:

Más, központi templomoknál egész lampion-rengeteg fogad.

A lampionokról lóg egy kis cédula. Az egyik oldalán egy család nevei olvashatók, a másik oldalán egy szám. Ezzel kapcsolatos a mai rejtvény: miért kell a szám a cédulára? 

Ezen a felnagyított képen sem lehet sokkal jobban látni, de mindegy. 

A megfejtés: 

a lampionokat a gyülekezet tagjai ajánlják fel, közadakozásban, 

ezért szerepel a nevük a lelógó cetlin. 

Amikor a család elmegy a templomba, szeretnék megtalálni a saját lampionjukat - ez azonban nem is olyan egyszerű a sokezer lámpás között. 

A név-cédulákat ezért megszámozzák, sorba rendezik, és úgy aggatják fel. 

Így mindenki könnyen ki tudja keresni a magáét, és akkor ezzel megtalálta a saját helyét a helyi gyülekezetben, és a világegyetemben. 

Például lehet, hogy a számod: 42. 

(Persze valószínűbb, hogy másik szám lesz: néhány ezer család is tartozhat egy gyülekezethez) 

Hold-újévi üdözlőkártyák on Line

Kitört a kínai holdújév, ami azt jelenti, hogy ma csend van.

Az elmúlt napokban bezzeg! Égtek a vonalak!, pontosabban az az egy vonal, a Line, amit itt mindenki használ. 

A Line helyettesíti Taiwanon a Facebook-ot, Vibert, Watsapp-ot, sőt, telefon és e-mail helyett is ezt használják.  

Ez a néhány kép legjobban az egykori képeslapokra hasonlít. Emlékszem, nálunk is volt egy hulláma annak, hogy ilyen képeslap-szerűségeket küldtünk egymásnak emailben. 

Mára ez a divat is megy ki a divatból, itt is a legtöbb üzenet emotikon. 
Idétlenségek, de Taiwanon imádják. 


Mondjuk, ezeknek a kis ikonoknak itt sokezer éves tradíciója van.
Kicsit hagyományosabb rajzolaton pl. így néznek ki a tipikus újévi jókívánságok:

Ez a mai képrejtvény: hánynak találod ki a jelentését?